Szalay Hanna rendőr főhadnagy kinézett második emeleti irodájának ablakán. Szép kilátás nyílt a városra, amit nem tudott
megunni. Mikor már elfáradt, mindig odament az ablakhoz. Ilyenkor tudott kicsit relaxálni és erőt gyűjteni a továbbiakra. Pedig már 5 éve ez volt az irodája.
Péntek késő délután volt, a hivatalok már ilyenkor kiürültek, Hanna kollégái is legtöbben hazamentek. Már csak túristák mászkáltak a városban. Szeptember első
péntekje volt, és még jó idő. Az ikrek (Jani és Misi) a héten kezdték el az iskolát.
Szerencsére anyósáék a szomszédban laktak, mindketten nyugdíjas pedagógusok, és hiányzott nekik a tanítás. Így örültek, hogy
foglalkozhatnak az unokákkal. Hanna válláról levették ennek a terhét. Azért volt emiatt egy kis lelkiismeretfurdalása. Férje építész, tud home office-ban is
dolgozni, de annak soha nem szokott jó vége lenni. Ilyenkor a fáradt anyuka arra megy haza, hogy apuka üvölt a gyerekekkel, rendszerint összekeverve őket.
Már a héten kérdezte tőlük az egyik gyerek a suliban, hogy anyukátok tényleg zsaru?! Nem zsaru, hanem nyomozó – válaszolták
egyszerre. Hanna szerette a munkáját, de amióta a VIP gyilkosnak nevezett sorozatgyilkos ügyében nyomozott, sokszor voltak álmatlan éjszakái és rámálmai.
A nyár nyugisan telt, nem volt újabb áldozat. A balatoni családi nyaralást és a barátnőkkel való erdélyi kirándulást nem
zavarta meg semmi. Azért felhőtlenül soha nem tudott kikapcsolódni. Mindig idegesen nézte a telefonját, nem értesítik-e újabb gyilkosságról a kollégái.
Akkor azonnal haza kellett volna jönnie. Hilda barátnője viccesen meg is jegyezte, lehet a gyilkos is nyaralni ment. Örült az előtte álló hétvégének, de
valami rossz előérzete volt egész nap. Holnap a barátnőivel találkozik, vasárnap a családé. A még bent lévő kollégái is összepakoltak, beköszöntek jó
hétvégét kivánva.
Már Hanna is kikapcsolta a gépét és pakolni kezdett, amikor bejött Péter a helyettese. Automatikusan mondaná, hogy „Szia,
neked is jó hétvégét”, de az arca elég szürke volt. Nem is kellett mondania semmit, Hanna magától is rájött.
– Újabb áldozat. A gyilkos valóban hazajött a nyaralásból. Ugyanaz a módszer. A férje találta meg a fürdőszobában. Szegény
először a mentőket hívta. Ők hívtak bennünket. Indulnunk kellene helyszínelni. Ki kell hallgatnunk a szomszédokat. Holnap meg össze kellene hívni a csapatot.
Úgyis terveztünk nyár után egy megbeszélést. Tudom, hogy mást terveztél hétvégére, bevallom, én is. A férjét meg a lányát bevitték a pszichiátriára, ők
nincsenek kihallgatható állapotban.
Hanna beletörődően felsóhajtott és megállapította, jók a megérzései, nem hiába volt egész nap nyugtalan.
– Adj öt percet, hazaszólok, hogy ne várjanak a vacsorával.
Péter bólintott.
– De siess légyszi!
– Ok, igyekszem.
Hanna először a barátnőjét, Hildát hívta.
– Szia, ugye holnap akkor találkozunk?
– Hilda kapaszkodj meg, légy erős és titoktartó. Attól tartok igazad volt!
– Mivel kapcsolatban?
– A gyilkos is hazajött a nyaralásból.
– NEEEEEEEE!!!!
– Ismét lecsapott az emberünk.
– Francba, azért utálom a legjobban, mert soha nem ér rá a barátnőm!
– Mondanám, hogy vigyázz magadra, zárkózz be, de tudom, hogy jól megy a karaté, és a férjeddel szoktatok gyakorolni!
– Hát igen! Jobban megy mint a tenisz, és főleg nő az edző. A férjem is hajlandó járni, nem tartja nyálas sportnak, mint a
teniszt.
Na, igen a tenisz. Rossz emlékű sport volt Hilda életében. Akkoriban a férje Karcsi, aki kamionos, állandóan úton volt, és a
teniszedző miatt majdnem tönkrement a házasságuk.
A második telefonnál a férjének nehezebb volt. Jani azt mondta, érezte ő is, hogy ma valami történni fog. Elteszi akkor a vacsorát.
– Köszi szépen! Feltéve, ha lesz utána étvágyam. Na,szia most le kell tegyelek, megyünk.
Péter már türelmetlenül állt az ajtóban. A kollégák már biztosították a helyszínt és megkezdték az előkészűleteket. Hanna és
csapata is elindult. A kocsiban Péter elmesélte, hogy az áldozat Kárnyáczki Helena Titanilla 44 éves tanárnő. Hosszú, barna hajú, filigrán alkat.
Nem nagyon hasonlít az előző áldozatokra. Nemsokára odaértek.
Elegáns környezetben laktak, viszonylag nyugodt környéken. Rendezett kétszintes házak, szép előkerttel. Hál istennek a tragikus
hírt nem kellett közölni a családdal, mert a férj talált rá. A lánya nem látta, csak az apja üvöltését hallotta szegény. Egyikük sincs kihallgatható
állapotban, mivel a pszichiátrián vannak. Annyit tudunk, hogy a férjnek van alibije, szaunában volt az egyik szomszéddal. A szomszéd tudja igazolni. A
kislány meg uszodában volt a barátnőjével, utána a városba készültek szórakozni.
16 éves házasok voltak. A férj, Kárnyáczki Tibor, hitelügyintéző a helyi OTP fiókban, 46 éves. Szülei hál istennek már nem
élnek, így velük nem kell közölni a szörnyű hírt. A szomszéd település általános iskolájában tanított matematikát és fizikát. Hannát megkísértette egy cinikus
gondolat: Esetleg a tanitványai? Vagy a volt tanitványai?? Ja,csak azért mert ő nem szerette ezeket a tantárgyakat, még nem ölte volna meg a tanárát. De hát
változnak az idők!
Meg azért is jó, hogy nem ebben a városban tanított, mert hátha az anyósáék ismerték volna őket. Na még csak az kellet volna!
A kollégák már megkezdték a helyszínelést, ahol Hannának is jelen kellett lennie. Legalábbis az elején. Már szomorú
tapasztalatiaból tudta, hogy a fürdőszobába kell mennie. Ugyanúgy, mint a többi áldozat: meztelenül, széttett lábbal, nemi szervében ezúttal egy üres
Limoncellós üveggel. A bal mellére azt írták, hogy V., a jobbra pedig, hogy P. Ugyanúgy a saját rúzsával írták, ahogy a többieknek is. Dróttal fojtották
meg őt is. A halott nő arcáról rémület tükröződött. A halántékán ütlegelés nyomai látszottak. A közelben egy pár tűsarkú cipő. Az egyiknek kitört a sarka.
A helyszínelő kolléga fontoskodott.
– Lehetséges, hogy a cipő sarkával ütlegelték – mondta.
Brrr. Hanna mélyeket lélegzett. Nem okádok, nem okádok – mondja magának. Betörés ezúttal sem történt. Szerencsétlen férje még
annyit el tudott mondani, hogy nem hiányzott semmi értéktárgy. A nő telefonja ugyanúgy ki volt kapcsolva, mint a többieknek.
Közben elárulom az olvasónak, hogy azért nevezték el a gyilkost VIP-s gyilkosnak, mert az áldozatok mellére V és P betűt írt,
vélhetően az áldozat saját rúzsával. Először csak V.P.gyilkos, később pedig némi cinizmussal VIP gyilkos.
Az igazolványképén egy helyes, barna, hosszú hajú nő mosolygott, egy nagyon szép csattal laza kontyba csavarva. A valóság sajnos
egészen más volt...
Hanna amint lehetett, elhagyta a fürdőszobát, a többit a helyszínelőkre bízta. Majd utólag elolvassa a jegyzőkönyvet.
Átment kihallgatni a szomszédokat. Ők semmi gyanúsat nem észleltek, pedig a jelek szerint mindenki mindenkit ismert, és figyeltek egymásra. Szaunában is az
egyik szomszéd baráti házaspárral voltak, ők is teljesen meg voltak döbbenve. Helena azért nem ment velük, mert dolgozatokat kellett javítania. Bele is
kezdett, de befejezni már nem tudta. Minden szomszéd azt mondta, rendes, kedves emberek voltak. Helenát a tanitványai is szerették.
Hanna késő este kimerülten ért haza, Jani még ébren várta, amiért nagyon hálás volt. Megittak egy pohár bort, de nem kérdezett
semmit. Tudta, még nincs olyan lelkiállapotban, hogy beszéljen róla. Csak benézett a gyerekekhez, akik ártatlanul és édesen szuszogtak. Maxi, a Golden
Retriever szokás szerint majd leverte a lábáról.
Másnap – függetlenül attól, hogy szombat lesz – reggel 8-ra összehívták a csapatot, és addig még aludnia is kellene.